Sámson vagyok és szeretném elmesélni a történetemet, de tudom, hogy nem én vagyok az egyedüli kiskutya, akitől meg akarnak szabadulni az emberek. 2011.karácsonyára azt kaptuk a tesóimmal, hogy jól elpasszoltak mindket a gyömrői Árvácska menhelyre. Igaz, hogy én voltam a legnagyobb a tesók között, de az én szemem borzalmas állapotban volt, így engem egy hazahozott egy lány, hogy majd gatyába ráz, vagy mit is mondott....
Gazdit szeretnék én is és persze szeretnék a tesóknak is felelős családot keresni 3 vagyunk fiúk és 2 hugicánk is van. Kérlek segíts nekünk, hogy ne kelljen a menhelyen felnőnünk. zsuzsi@foxterriersos.hu; +3630 4608735

2012. február 5., vasárnap

2012. február 5.

Jó nagy hó leesett - persze mi ez a 20-30 centi a szerbiai 5 métereshez képest?
A lényeg, hogy mi nagyon örültünk a hónak. Ez Sámson első hava - először nagyon félt, alig mert belelépni a lépcsőről és folyamatosan ugatta, fel akart kéredzkedni az ölembe. Aztán szépen lassan megszokta és ma reggel már régi jó játszópajtásként üdvözölte. Alig akart feljönni a lakásba, annyira élvezte a havat. Délután készítek friss képeket is, ahogy játszunk, most pedig néhány reggeli (első séta utáni) fotóval szolgálhatok:




















Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)