Sámson vagyok és szeretném elmesélni a történetemet, de tudom, hogy nem én vagyok az egyedüli kiskutya, akitől meg akarnak szabadulni az emberek. 2011.karácsonyára azt kaptuk a tesóimmal, hogy jól elpasszoltak mindket a gyömrői Árvácska menhelyre. Igaz, hogy én voltam a legnagyobb a tesók között, de az én szemem borzalmas állapotban volt, így engem egy hazahozott egy lány, hogy majd gatyába ráz, vagy mit is mondott....
Gazdit szeretnék én is és persze szeretnék a tesóknak is felelős családot keresni 3 vagyunk fiúk és 2 hugicánk is van. Kérlek segíts nekünk, hogy ne kelljen a menhelyen felnőnünk. zsuzsi@foxterriersos.hu; +3630 4608735

2012. január 5., csütörtök

2011. december 24.

A mai nap is kimentem az Árvácskákhoz Gyömrőre és persze megnéztem az új jövényeket. 5 kis apróságtól szabadultak meg, ez az öt kis csöppség nagyon sírdogált a szalmában, nagyon ijedtek voltak, összebújtak és rettegtek. Észrevettem, hogy az egyik fiúcskának nagyon gennyes a szeme, így őt hazahoztam - a Sámson nevet kapta, mert azon csodálkoztam, hogy egy ilyen csontsovány kiskutyában hogyan lehet ennyi erő.








Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)